Az első utazás Fireflies foglalással

Az első utazás a Fireflies utazási klubbal a Kanári-szigetekre! Amikor először hallottam a Firefiles utazási klubról (2018 márciusában), nem terveztem utazást, csak egy egyhetes látogatást Magyarországon nyáron. A terv az volt, hogy néhány napot a családdal egy csendes tóparti faházban töltünk. Májusban azonban felmerült egy év végi utazás lehetősége, így a feleségemmel elkezdtünk komolyabban érdeklődni a Fireflies iránt. Marcsinak tetszett az olcsóbb utazás és a kedvezmények, én pedig azonnal érdeklődni kezdtem az üzlet iránt. Első gondolatom az volt, hogy májusban csatlakozom a klubhoz, és októberre (amikor az utazást terveztük) kereshetek egy kis pénzt. Oké. Csináljuk! Csatlakoztam a klubhoz. Átgondolva azonban volt egy nagy probléma. Annak ellenére, hogy meg voltam győződve arról, hogy nem csalásról van szó, hogy ez egy kilenc éve működő cég, amely olcsóbb utazásokat kínál, jó üzlet és sok ember életét megváltoztatatta már, hogyan ajánlhatnék valamit, amit még nem próbáltam ki személyesen? Valamit, amit még nem tapasztaltam meg első kézből? A válasz: ki kell próbálni. A lehető leghamarabb, mert nem várhatunk októberig. Így júliusban elutaztunk a Kanári-szigetekre, pontosabban Lanzarote-ra, természetesen a Fireflies-szal. Öt csodálatos napot töltöttünk Arrecife-ben, a sziget fővárosában, a Hotel Lancelotban, amely tíz perces autóútra fekszik a repülőtértől, a sziget egyik legszebb homokos strandjával szemben. Lanzarote rengeteg látnivalót kínál a látogatóknak, de számunkra ez az öt nap a pihenésről szólt. A nap nagy részét a strandon töltöttük, olvastunk, zenét hallgattunk vagy úsztunk az óceánban. 26-28 fokos hőmérséklet és 20-22 fokos vízhőmérséklet mellett ez egy nagyon jó tervnek bizonyult, és mi nagyon jól végrehajtottuk. Csak ebédre és az azt követő cappuccinozásra szakítottunk szünetet. A cappuccinót minden nap a szálloda tetőteraszán, a medencék melletti bárban ittuk. Nem hagyhattuk ki Pepét. Igazi profi vendéglátó, aki mindig mosolyt csalt az arcunkra. Vissza a strandra, majd egy kis „bevásárlás” késő délután. Esténként lementünk az egyik étteremben vagy pizzériában a part mentén, majd vacsora után sétáltunk az óceán partján. Öt napnyi nyugalom, igazi lustálkodás. Kivéve a reggeli futásokat, ahol nem voltam egyedül. Meglepetésemre a legtöbb sporttársam helyi volt. Nagyon élveztem a part menti sétányon való futást és a város ébredésének figyelését. Mire a turisták felébredtek, az utcákat már kitakarították, a strand homokját felújították, a boltok polcait feltöltötték... egy újabb nyugodt, laza nap, amit csak a helyiek tudnak igazán megélni. Megpróbáltuk magunkévá tenni ezt az életmódot, de természetesen öt nap alatt nem lehet tökéletesen átállni. Ezért úgy döntöttünk, hogy visszajövünk... gyakorolni.